Bevezetés: a szabályozási környezet áttekintése
Az előző cikkünkben lefektettük az ESG alapelveit és bemutattuk stratégiai jelentőségét a magyar tejtermelő és állattenyésztő ágazat számára. Mostani írásunkban az egyre összetettebbé váló szabályozási tájkép útvesztőiben igyekszünk eligazodást nyújtani. Megvizsgáljuk a kulcsfontosságú európai uniós és hazai jogszabályokat, amelyek formálják a fenntarthatósági elvárásokat. Fontos hangsúlyozni, hogy bár a közvetlen jelentéstételi kötelezettségek elsősorban a nagyobb vállalatokat érintik, az értékláncon keresztül gyakorolt hatásaik révén a tejtermelő vállalkozások számára is kiemelt relevanciával bírnak. Emellett ki kell emelnünk, hogy a szabályozási környezet jelenleg (2025 tavaszán) dinamikusan alakul, számos javasolt módosítás van folyamatban mind uniós, mind hazai szinten, ezért az itt közölt információk a jelenlegi ismereteket tükrözik, és a fejlemények folyamatos figyelése elengedhetetlen.
Az Európai Uniós keretrendszer: a CSRD értéklánc-hatása
Az uniós szintű szabályozás zászlóshajója a Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive – CSRD), amely felváltja a korábbi Nem Pénzügyi Jelentéstételi Irányelvet (NFRD). Célja, hogy a fenntarthatósági információk közzététele hasonlóan megbízhatóvá, összehasonlíthatóvá és ellenőrizhetővé váljon, mint a pénzügyi beszámolóké.
- Hatály és ütemezés (várható változásokkal): A CSRD jelentősen kiterjeszti a jelentéstételre kötelezett vállalatok körét, és több lépcsőben kerül bevezetésre.
- Az első hullám (a 2024-es pénzügyi évre, 2025-ös jelentéssel) azokat a nagy, közérdeklődésre számot tartó vállalatokat (PIE-ket) érinti, amelyek már az NFRD hatálya alá tartoztak.
- Fontos fejlemény: Az Európai Bizottság 2025 elején egy ún. Omnibusz javaslatcsomagot terjesztett elő. Az „omnibusz” törvényhozási kifejezés arra utal, hogy a csomag egyetlen javaslatban több különböző jogszabály módosítását célozza, ebben az esetben elsősorban az adminisztratív terhek csökkentése és a fenntarthatósági jelentéstételi követelmények egyszerűsítése érdekében. Ez a csomag – elfogadása esetén – jelentős halasztást eredményezhet a további bevezetési ütemekben. A javaslatok szerint az egyéb nagyvállalatok (pl. >250 fő, >€50M árbevétel, >€25M mérlegfőösszeg – a küszöbértékek változhatnak) első jelentéstételi kötelezettsége a 2025-ös évről 2027-re (2028-as jelentés), a tőzsdén jegyzett KKV-ké pedig a 2026-os évről 2028-ra (2029-es jelentés) tolódna. Ezek a javaslatok 2025 tavaszán még egyeztetés alatt állnak.
- Az értéklánc-jelentés és a Scope 3 jelentősége: A CSRD egyik legmesszebb ható eleme az értékláncra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy a jelentésre kötelezett vállalatoknak (pl. az Ön felvásárlóinak, feldolgozó partnereinek) nemcsak a saját működésükről, hanem a teljes értékláncuk – beleértve a beszállítóiktól (azaz Öntől!) származó – hatásairól is adatokat kell gyűjteniük és közölniük. Különösen fontos ez az üvegházhatású gázok esetében, ahol az ún. Scope 3 kibocsátások (pl. a vásárolt takarmány előállításából, a szállításból származó emissziók) jelentős részét tehetik ki egy élelmiszeripari vállalat teljes lábnyomának. Ezért, még ha a közvetlen jelentéstételi kötelezettségek bevezetése késik is, az értékláncból származó adatok (különösen ÜHG-adatok) iránti igény a kötelezett nagyvállalatok részéről várhatóan fennmarad és növekedni fog.
- ESRS standardok: A jelentés tartalmát és formátumát az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Standardok (ESRS) határozzák meg, amelyeket az EFRAG (Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport) dolgozott ki. Ezek átfogó (általános követelmények, közzétételek) és tematikus (környezeti E1-E5, társadalmi S1-S4, irányítási G1) standardokból állnak. Bár az ágazatspecifikus standardok (köztük a mezőgazdasági) elfogadását elhalasztották (várhatóan 2026 júniusára vagy későbbre), a kötelezett vállalatoknak az általános és tematikus standardok alapján kell jelenteniük, amihez szükségük lesz az Önök adataira is.
- Kettős lényegesség: A vállalatoknak arról kell jelenteniük, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják az üzleti teljesítményüket (pénzügyi lényegesség), és arról is, hogy saját tevékenységük milyen hatást gyakorol a környezetre és a társadalomra (hatáslényegesség). Ez a kettős nézőpont alapvető a mezőgazdaságban.
- Könyvvizsgálói hitelesítés: A jelentett fenntarthatósági adatokat független külső félnek kell majd hitelesítenie (kezdetben korlátozott, később ésszerű bizonyosságot adó szinten), ami tovább növeli a megbízható, ellenőrizhető adatok iránti igényt az értéklánc mentén.
A magyar szabályozás: az ESG törvény és az SZTFH szerepe
Magyarország 2023 végén elfogadta saját ESG törvényét (2023. évi CVIII. törvény), amely elsősorban a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségekre és az ehhez kapcsolódó vállalati jelentéstételre összpontosít.
- Hatály és ütemezés (javasolt módosításokkal): Az eredeti törvény nagyvállalatokra és bizonyos közérdeklődésre számot tartó KKV-kra terjedt ki, viszonylag közeli (2025-2026-os) jelentéstételi határidőkkel.
- Fontos fejlemény: Az uniós Omnibusz javaslatokra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium 2025 márciusában jelentős módosítási javaslatokat bocsátott társadalmi egyeztetésre. Ezek legfontosabb elemei (amennyiben elfogadásra kerülnek):
- A legtöbb nagyvállalat számára az első ESG beszámoló közzétételi határidejének kitolása 2028-ra (a 2027-es pénzügyi év adatai alapján).
- A mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) teljes mentessége minden ESG adatszolgáltatási kötelezettség alól 2027 közepéig, és ezt követően is csak egy csökkentett adattartalmú kérdőív kitöltése lenne elvárás (nem pedig teljes beszámoló készítése).
- A nem közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra vonatkozó mérethatárok pontosítása miniszteri rendeletre vár.
- A tőzsdén jegyzett KKV-k kivétele a közvetlen kötelezetti körből.
- A beszállítói átvilágításhoz kapcsolódó szankciók enyhítése (pl. a nem megfelelő közvetlen beszállítóval szembeni üzleti kapcsolat felfüggesztésének időtartama csökkenne, a kapcsolat kötelező megszüntetésére vonatkozó pont törlésre kerülne).
- Lehetőség KKV-k számára, hogy egy államilag kijelölt ESG minősítő szervezet által kiállított minősítéssel teljesítsék a vevőik felől érkező adatigényeket.
- Fontos fejlemény: Az uniós Omnibusz javaslatokra reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium 2025 márciusában jelentős módosítási javaslatokat bocsátott társadalmi egyeztetésre. Ezek legfontosabb elemei (amennyiben elfogadásra kerülnek):
- Az ESG jelentősége KKV-k számára a mentességek ellenére: Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kötelező törvényi beszámolás alóli esetleges mentesség nem jelenti azt, hogy az ESG szempontok figyelmen kívül hagyhatók lennének a KKV-k számára sem. Egyrészt, ahogy korábban utaltunk rá, a pénzintézetek hitelbírálatkor egyre inkább figyelembe veszik az ESG kockázatokat, és a kedvezőbb finanszírozási feltételekhez vagy specifikus „zöld” hitelekhez való hozzáféréshez szükség lehet ESG adatok szolgáltatására. Másrészt, a pályázati források elnyerésénél is növekvő jelentősége lehet az ESG teljesítménynek; a kiírók elvárhatják nemcsak a fenntarthatósági helyzet bemutatását, hanem konkrét ESG-célok vállalását és a projekt hatásainak ESG-szemléletű mérését és nyomon követését is. Ezen túlmenően, az ESG keretrendszer önkéntes alkalmazása, akár egy belső felmérés keretében is, értékes eszközt adhat a KKV-k kezébe. Segíthet a működési hatékonyság javításában rejlő lehetőségek azonosításában (pl. energia-, víz-, takarmányfelhasználás csökkentése), a kockázatok feltárásában és kezelésében, valamint a belső folyamatok optimalizálásában. Így az ESG-vel való foglalkozás, még külső jelentési kényszer nélkül is, hozzájárulhat a vállalkozás versenyképességének és hosszú távú ellenálló képességének növeléséhez.
- Hatás a tejtermelőkre (a kötelezett vállalatokon keresztül): A javasolt módosítások ellenére is, a törvény hatálya alá tartozó (nagyobb) vállalatok fenntarthatósági célú átvilágítási (due diligence) kötelezettsége várhatóan megmarad. Ez azt jelenti, hogy továbbra is szükségük lesz információkra a beszállítói láncukból – így Önöktől is – az ESG kockázatok felméréséhez és kezeléséhez.
- Az SZTFH szerepe és a beszállítói kérdőív: A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) felelős a törvény végrehajtásának felügyeletéért és a részletszabályok kidolgozásáért. Az SZTFH rendeletben közzétett egy ún. maximum kérdőívet, amely részletes adatpontokat tartalmaz az E, S, és G területeken. Bár a KKV-k valószínűleg mentesülnek a kötelező kitöltés alól, ez a kérdőív szolgálhat mintaként vagy referenciapontként ahhoz, hogy a nagyobb felvásárlók milyen típusú és mélységű adatokat kérhetnek a jövőben a beszállítóiktól az átvilágítási folyamat részeként. A kérdőív olyan területekre terjed ki, mint az energiafelhasználás (teljes, megújuló arány), ÜHG-kibocsátás (Scope 1, 2, 3 bontásban), vízfogyasztás, hulladékkeletkezés és -hasznosítás, munkakörülményekre vonatkozó szabályzatok, munkahelyi egészségvédelem és biztonság mutatói stb. Az SZTFH támogató eszközöket is biztosít, pl. ESG kalkulátort.
Következtetések és kilátások
Az ESG szabályozási környezet tehát összetett és jelenleg jelentős átalakulás alatt áll, a végleges szabályok és határidők tekintetében bizonytalanságokkal. A várható halasztások és egyszerűsítések enyhíthetnek a közvetlen adminisztratív terheken, különösen a KKV-k számára. Mindazonáltal az alapvető irány – a nagyobb átláthatóság és a vállalati felelősség kiterjesztése az értékláncra – egyértelműnek tűnik. A nagyvállalati vevők (feldolgozók, kereskedők) részéről érkező, CSRD és hazai átvilágítási kötelezettségekből fakadó adatigények várhatóan továbbraও fennmaradnak és potenciálisan növekedni fognak. Az SZTFH által közzétett kérdőív konkrét betekintést nyújt abba, hogy milyen jellegű adatokra kell felkészülniük a tejtermelő és állattenyésztő vállalkozásoknak, még ha közvetett módon is. Ezért elengedhetetlen a szabályozási fejlemények folyamatos nyomon követése és a belső adatgyűjtési képességek fejlesztésének megkezdése.
